ÖTVÖSMŰVÉSZET. A kezdetektől napjainkig
2010.11.02
Szerzői gondolatok
A könyv írása, szerkesztése közben állandóan jelen volt egy gondolat, melytől – művészettörténeti korszakonként haladva – egy percig sem tudtam szabadulni.
A kezdetek, honnan ez a technikai, technológiai tudás?
Mitől, vagy kitől ismertük meg a fémeket, azok megmunkálását?
El tudja azt valaki is képzelni, hogy például, a bronzkor „fémművese” miként találta ki az öntéshez szükséges ötvözetet – ón+réz – és hogyan határozta meg az arányokat, melyikből mennyit vegyen, hogy az éppen bronz (hívhatta másként is!) legyen? Biztosan nem úgy, hogy vadászgatás, kóborlás közben egy rossz lépés során valamiben megbotlott és elesett, s felkeltében megnézte miben is bukott el. Fejéhez kapott és felkiáltott. – Ez réz! Majd utána rátalált az ónra. Gondolt egyet és megolvasztotta mindkettőt, de nagyon elcsodálkozhatott, mert míg az ón olvadáspontja 360 0C, addig a réz 1085 0C-on olvadt, majd összekeverte a két olvadékot. Melyikből mennyi is kellett? Mivel hevítette és miben?
Közben talált egy, a napnál is fényesebben ragyogó, csillogó fémet, az aranyat. Ezt is megolvasztotta, de hogyan is lett ebből a megolvadt fémből lemez, szabályos négyzetes huzal, hogyan – mai szakszóval – forrasztotta össze az alkatrészeket? Biztosan nem kőbaltával kalapálta lemezzé, huzallá, és nem farakáson végezte a forrasztásokat! Mert más eszköz nem igen állt rendelkezésre – mai tudásunk szerint! A régi magyar ötvösségnek nem valami sok az írásbeli emléke. Különösen keveset foglalkoztak magával az ötvösműhellyel, szerszámokkal1. Azt is tudjuk, hogy miért: a céhrendszer zárkózott természetéből következett, hogy szigorúan őrizte az ipari titkokat, de valamennyi között a legszigorúbban a nemes ércek művelői, maguk az ötvösök.
Kőbalta, furkósbot, küzdelem az őslényekkel – bronzolvasztás, bronz és aranyékszerek készítése? Érdekes szembenállás!
Sajnos a könyv sem ad választ a kezdetekre, de arra igen, hogy később, a technológiák hogyan épültek egymásra, és hogyan alakultak ki új módszerek, anyagok, díszítőtechnikák és, hogy az ötvösség hogyan vált a művészetek királyává! Különösen értékes irodalmi és szakmatörténeti írások maradtak ránk:
Az Országos Széchényi Könyvtár állományában van egy unikum-példány; Az ötves mesterségről való vetélkedés — Felvinczi György ismeretlen műve.
Teljes címe : Az Ötves Meítérségröl valöf !] Vetélkedés, A' mellyben, Elöfzör edgy Iffiú tudakozik egy Ötvoftol, miben állyon az Ötvofi Mesterség, elő- fzámlálván hány-féle Mefterfegeket 'próbált, mellyiket miért nem fzerette : Azután az otvos elo fzámlállya nékie az otvos Meftérséghez való Materiát, Mufzer, és Szerfzámot : Továbbá mi légyen az otvos Ina foknak tifztek, rövideden eleibe adgya. Évszáma : 1716.
A másik, az ötvösmesterség dícsérete; Áprily Lajos: Egy pohár bor
1VATTAI Erzsébet : Néhány adat az ötvös mesterség és szerszámok történetéhez. (XI-XIX. sz.) Archaeol. Ért. 1953. 151. 1.
Budapest, 2011
Sajnálatos módon a könyv készítése, szerkesztése során némely részében helytelenül ill. tévesen jelentek meg adatok definíciók, melyek miatt elnézést kérek a kedves olvasóktól!
HIBAJEGYZÉK
16. oldal
Arany (A)
A szöveg hetedik sorában, helyesen: …nem oldja. Ez alól kivétel a királyvíz (tömény salét-
romsav és sósav 1:3 arányú elegye).
39. oldal
Beágyazott zománc (émail champlevé)
Első bekezdés végén, helyesen: …(116. kép és a 132. oldal a/ ábra).
210. oldal
Türkiz
Első sora helyesen: A víztartalmú foszfátok sorába tartozó, bázikus alumínium és rézfoszfát összetételű világoskék vagy zöldeskék színű, át nem látszó ásvány,…
323. oldal
Képek számozása helyesen: 463 - 479. kép
